Biz­ton­ság mindenekelőtt

Az ingat­la­nok­kal kap­cso­lat­ban nem csak az eladás és a vásár­lás merül­het fel téma­kör­nek, hanem az üze­mel­te­tés, állag és álla­pot meg­óvás, vala­mint a biz­ton­ság meg­őr­zé­se, kár­ese­mé­nyek elke­rü­lé­se is.

Az ünne­pek köze­led­té­vel egy­re töb­bet fog­lal­ko­zik a média a lakás­tü­zek gya­ko­ri­sá­gá­val, lehet­sé­ges oka­i­val és figyel­mez­tet ben­nün­ket, hogyan NE gyújt­suk fel a kará­csony­fát és azzal együtt a lakást. Pedig a tüzek elenyé­sző részét képe­zi csak a kará­csony­fa­tűz. A lakás­tü­zek elég pró­zai ok miatt inkább ősszel és télen kelet­kez­nek, mert a mos­to­ha idő­já­rás miatt az embe­rek töb­bet van­nak ott­hon, és ez lénye­ges körül­mény, mert a lán­gok 99 %-ban gon­dat­lan­ság­ból csap­nak fel. Leg­több­ször a gyer­tyák, mécse­sek és a főzés köz­be­ni nyílt láng okoz­za a sok problémát.

Tipi­kus pél­da, ami­kor vala­ki ser­pe­nyő­ben süt­ne rán­tott húst vagy sült krump­lit, meg­csör­ren a tele­fon, az olaj pedig ott marad a tűz­he­lyen. A házi­la­gos oltá­si kísér­le­tek pedig tovább tető­zik a bajt, mint­hogy a lán­go­kat víz­zel pró­bál­ják meg­fé­kez­ni, hol­ott ez szi­go­rú­an tilos: a víz nehe­zebb az olaj­nál, így beke­rül alá, miköz­ben pedig érint­ke­zik a for­ró ser­pe­nyő­vel és a több mint 300 fokos olaj­jal, gőz­zé válik, az égő zsi­ra­dé­kot pedig gya­kor­la­ti­lag kirob­bant­ja az edény­ből. Innen­től kezd­ve az olaj már nem­csak magá­ban ég, hanem min­dent meg­gyújt maga körül: a füg­gönyt, a szek­rényt és a köz­vet­le­nül mel­let­te állók ruhá­za­tát. Emi­att a ser­pe­nyő­ben láng­ra kapó ola­jat nem víz­zel kell olta­ni, hanem egy­sze­rű­en le kell takar­ni egy fedő­vel, alat­ta pedig el kell zár­ni a főző­la­pot. Így az oxi­gén után­pót­lá­sa azon­nal meg­szű­nik, a tűz pedig magá­tól kialszik.

A fűtő­esz­kö­zök, főző- és víz­me­le­gí­tő beren­de­zé­sek szin­tén gyak­ran okoz­nak tüzet. Ilyen­kor a bajt maga a hőter­me­lés, a köz­vet­len hőha­tás ered­mé­nye­zi: ha vala­ki pul­csit tere­get a kon­vek­tor­ra, vagy éppen a kan­dal­ló köze­lé­ben tárol gyú­lé­kony anya­go­kat. A kará­csony­fa és az adven­ti koszo­rúk okoz­ta tüzek, ame­lyek a hírek­be gyak­ran beke­rül­nek, éven­te mind­össze 50 eset­ben for­dul­nak elő. Ami per­sze nem jelen­ti azt, hogy az ilyes­mi­vel a jövő­ben óvat­la­nul kel­le­ne bán­ni. A fűtő­be­ren­de­zé­se­ket éven­te két­szer ellen­őriz­tes­sük, vala­mint ne fukar­kod­junk a minő­sé­gi ter­mék meg­vá­sár­lá­sá­val, ez nem játék. Nagyon figyel­jünk otthonunkra.

A csa­lá­di házak több­sé­gé­ben vegyes tüze­lé­sű kazá­nok, cse­rép­kály­hák, kan­dal­lók, vas­ma­gok üze­mel­nek. Foko­zott tuda­tos­ság­gal kell fűte­ni ezek­kel a beren­de­zé­sek­kel. A szer­ke­ze­tek kar­ban­tar­tá­sa elen­ged­he­tet­len a sze­zon meg­kez­dé­se előtt. Ellen­őriz­zük, hogy az égés­tér salak­men­tes legyen, az ajtók és szel­lő­ző­nyí­lá­sok meg­fe­le­lő­en működ­je­nek, a leve­gő útját tegyük sza­bad­dá, és a fűtő­esz­köz kör­nye­ze­té­nek meg­tisz­tí­tá­sa vala­mint meg­kö­ze­lít­he­tő­sé­ge is elen­ged­he­tet­len kri­té­ri­um. A tüze­lőt, ha lehet, még a tavasszal sze­rez­zük be, hogy ki tud­jon szá­rad­ni. 20%-nál nagyobb, rela­tív víz­tar­tal­mú fával ne tüzel­jünk, mert több kárt csi­ná­lunk, mint hasz­not. Az égés­ter­mék és a víz­gőz keve­ré­ke (kát­rány) eltö­mí­ti a füst kiáram­lá­sát biz­to­sí­tó jára­to­kat, illet­ve ha lehűl ez a keve­rék, lera­kó­dik a kémény bel­ső falá­ra, amely viszont be is tud gyul­lad­ni. Ilyen­kor kelet­ke­zik a kémény­tűz. A kémény­tűz­nek 2 faj­tá­ját külön­böz­tet­jük meg: Az egyik a korom­égés, ami­kor a kémény­ben lévő korom (por) ég el. A folya­mat nem olyan veszé­lyes, mind­össze pár per­cig tart, és a szi­lárd kicsa­pó­dott égés­ter­mék (ele­mi szén) gyul­lad meg. Kát­rány­égés­ről beszél­he­tünk, ha a por­ko­rom és a kén víz­pá­rá­val keve­re­dik, majd meg­gyul­lad. Ez a folya­mat meg­le­he­tő­sen veszé­lyes, mert a hőmér­sék­let elér­he­ti a 800 C° és 1300 C°-ot, akár egy, más­fél órán keresz­tül is ég, ami könnye­dén szét­re­pesz­ti a kéményt, meg­gyújt­hat­ja a kémény mel­lett futó tető­ge­ren­dát. A meg­szo­kott tüze­lé­si for­ma nem fel­tét­len jelent biz­ton­sá­got. Azért, mert a szü­lők­től így tanul­ta vala­ki, koránt­sem biz­tos, hogy azt jól csi­nál­ja. Kér­jük ki szak­em­ber segít­sé­gét, érdek­lőd­jünk, olvas­sunk utá­na, hogy való­ban jól csináljuk‑e?

Meg­elő­zés!

A lakás és ház tüzek meg­elő­zé­se elsőd­le­ge­sen a tuda­tos­ságban rej­lik, egy kis oda­fi­gye­lés­sel elke­rül­he­tő lehet­ne a baj. A pia­con kap­ha­tó tűz­jel­zők, szén-mon­oxid jel­zők már csak akkor jelez­nek, ha ég a ház, viszont ezek a 2–3 ezer forin­tos készü­lé­kek éle­tet men­te­nek. Érde­mes besze­rez­ni ott­hon­ra, nem nagy költség.

A baj nem jár egyedül!

Ha meg­tör­té­nik a baj, az nem csak lel­ki, hanem komoly anya­gi trau­ma is lehet. Lakás­biz­to­sí­tás nél­kül könnye­dén vál­hat haj­lék­ta­lan­ná az ember. Szá­mos biz­to­sí­tó­tár­sa­ság kínál­ja ter­mé­ke­it, ha vala­min, akkor ezen nem sza­bad spó­rol­ni. Tegyük meg a szük­sé­ges lépé­se­ket. Vigyáz­zunk egy­más­ra, vigyáz­zunk magunk­ra, érté­ke­ink­re. Tuda­to­san.