Kérdések — válaszok
Egy ingatlan vásárlása sokunk életének a legnagyobb befektetése, ezért nem árt, ha körültekintően járunk el. A vásárlás után sok pénzt, időt, energiát áldozunk rá, míg olyan lesz, amilyenre valóban vágyunk. A vásárlás előtti időszak idegtépő, és bár sok mindent megtudhatunk az ingatlanról már azelőtt, hogy pénzt adnánk érte, egy kis extra nyomozómunka plusz nyugalmat jelenthet az esetleges vásárláskor.
Az eladóval, az eladó képviselőjével folytatott beszélgetés és a nyilvántartások áttekintése segítenek a jó döntés meghozatalában. A legfontosabb kérdések következnek, melyeket mindenképp kérdezzünk meg az eladótól.
Miért adja el az ingatlant?
Sok oka lehet annak, hogy az emberek elköltöznek és eladnak egy ingatlant. Munkahelyváltás, a kisebb vagy nagyobb házba való költözés, esetleg egy fontos életesemény, mint házasságkötés, gyermek születése, házastárs halála, nyugdíjba vonulás, válás. Nem fogunk őszinte választ kapni arra a kérdésre, hogy az eladó miért költözik, de a kérdés feltétele segíthet meghatározni, mennyi lehetőség van az ár csökkentésére. Például költözés okától függően az eladó hajlandó lehet elfogadni egy alacsonyabb ajánlatot, ha ez azt jelenti, hogy gyorsabban tud tovább lépni.
Mióta hirdeti az ingatlant?
Fontos! Az egyik elsődleges oka, ha egy ingatlan hosszú ideig a piacon marad, az az, hogy túlságosan magas áron kezdték értékesíteni. Ez a téves árazás gyakran nagyon rossz stratégia. Minél hosszabb ideig marad egy ingatlan a piacon, annál nehezebb lesz eladni, mivel „elavulttá” válik, és a vásárlók úgy vélik, hogy valami természetéből adódóan nincs rendben az ingatlannal, hiszen „egyébként már gazdára talált volna, igaz?”. Ha az ingatlan már hosszú ideje a piacon van, akkor az eladó jellemzően jobb esélyekkel hajlandó tárgyalni az árról.
Mit tartalmaz az eladási ár?
Bármi, amely állandó része az ingatlannak (például csaptelepek, beépített szekrények és konyhabútor, redőnyök, lámpatestek) általában beletartoznak az eladási árba. Időnként a jogi meghatározások döntik el, hogy mit tartalmaz a vételár, és mit nem. Ha kétségeink vannak, a csalódás elkerülése érdekében kérdezzük meg, mi szerepel az eladási árban, és kérjünk erről valamilyen írásos dokumentációt is. Nagyon figyeljünk olyan tárgyakra, mint háztartási készülékek, beépített felszerelések vagy bármi más, ami miatt idegesek lennénk, ha nélkülük vennénk birtokba az ingatlant.
Fontos: sokan a világítótestet a ház részének tekintik, és ha az eladó mégis elvinné a tárgyat – mert például egy drága és értékes csillárról van szó –, akkor legalább egy alapvető szerelvényt kell helyette hagynia.
Milyen a környék, van‑e problémás szomszéd, stb?
Egy ingatlant minden szempontból meghatároz a környezete, így vásárlás előtt érdemes felmérni a terepet, érdeklődni attól, aki minden valószínűség szerint ismeri a hely árnyoldalát is. A környéket bármilyen kellemetlenség befolyásolhatja, ideértve az erős autóforgalmat az utcán, a forgalmi dugókat, a zajt, közbiztonságot, zavaró szagokat, hulladékot, rossz karbantartást, erős fényeket és a többi. Valószínűleg nem kapunk különösebben részletes választ, jó ötlet, ha legalább megpróbáljuk megismerni a problémákat, mielőtt megvásároljuk az ingatlant.
Mi tetszett a legjobban az eladónak az ingatlanban és a környékben?
Ezt a kérdést feltehetjük az eladónak még akkor is, ha nagyon személyesnek tűnik. De a válasz megkönnyítheti, hogy sokat megtudjunk az ingatlanról, a környékről és a közösségről. Lehet, hogy megtudunk valami pozitívat, amelyet egyébként nem is ismertünk volna meg – hallhatunk a szoros közösségről, a délutáni napsütésről a nappali ablakain át, az alacsony fűtési költségekről vagy a vadvirágokról, amelyek nyáron a „ház mögötti dombon” nőnek.
Voltak‑e problémák az ingatlannal korábban?
Az eladónak általában tájékoztatni kell a vevőt az ingatlan jelenlegi problémáiról, ám nem kell elmondani a korábban kijavított problémákat. Viszont a vevőnek érdekében áll tudni, mi az, ami már elromlott, mert egy korábbi hiba későbbi gondokhoz is vezethet. Lehet, hogy például egy szivárgó tetőt megjavítottak – de mi történt a tetőtérbe jutott vízzel? Az is hasznos, ha megtudjuk, ki végezte a munkát, ha a jövőben hasonló probléma merülne fel.
Mennyi idős az épület?
Kérdezzük meg az ingatlan kulcsfontosságú részeinek életkorát és állapotát, így felkészülhetünk a javítási, felújítási költségekre, amelyekkel esetleg szembe kell néznünk. Fontos, hogy kérdezzünk a fűtési és hűtési rendszerekről, készülékekről, vízmelegítőről, vízvezeték és elektromos rendszerekről is!
Voltak‑e nagyobb javítások és felújítások?
A rossz felújítás, a régi vízvezeték és a közepes minőségű építkezés pénzügyi és érzelmi szempontból egyaránt költségeket okozhat. Fontos megkérdezni, hogy történt‑e jelentős javítás és felújítás az épületben, és ki csinálta ezeket? Ellenőrizzük, hogy az eladó rendelkezik‑e az építési, korszerűsítési dokumentációval. Az ilyenek magukban foglalják a szerkezeti kiegészítéseket, az új tető felszerelését, az elektromos aljzatok helyét/áthelyezését, a vízvezetékek és szerelvények helyét/áthelyezését, valamint a fűtési rendszer telepítését/cseréjét. Ha az eladónak nincs építési dokumentációja (talán a munkát egy korábbi tulajdonos végezte) és valamiért fontosnak tartjuk megismerni az adatokat, akkor ellenőrizzük a helyi építési osztályon a papírokat.
A hirdetések sok részletet tartalmaznak egy ingatlanról, de az eladóval folytatott beszélgetés segíthet megtudni még több nagyon fontos részletet. Ha nehezen lehet kapcsolatba lépni az eladóval, próbáljuk meg megtudni ezekre a kérdésekre a válaszokat az ingatlanközvetítőn keresztül – ne spóroljunk ezzel a beszélgetéssel időt, mert sok későbbi gondtól óvhatnak meg bennünket a válaszok!
