A gáz­fű­tés ára ma már olyan mére­te­ket ölt, főleg egy 110 nm-es, átla­gos csa­lá­di ház ese­té­ben, hogy sok helyen inkább kivált­ják a ren­ge­teg mun­ká­val járó fatü­ze­lés­sel, de leg­alább­is majd min­den­ki meg­pró­bál­ja csök­ken­te­ni a gáz­szám­lát vala­mi­lyen alter­na­tív megoldással.

Amennyi­ben a prob­lé­ma gyö­ke­ré­re is kon­cent­rá­lunk a szá­mos trükk mel­lett, akkor iga­zán jó ered­mé­nye­ket lehet elér­ni. A modern szi­ge­te­lé­sek utó­la­gos kivi­te­le­zé­se mel­lett, a fűtés­rend­szer kor­sze­rű­sí­té­se-azon belül a régi gáz­ka­zán cse­ré­jé­re is szük­ség van.

Egy gáz­ka­zán cse­ré­je a járu­lé­kos költ­sé­gek miatt is sok­ba kerül, de hosszú távon sok­szo­ro­san meg­té­rü­lő beru­há­zás lehet.

A fűtés­szám­la leg­ha­té­ko­nyabb keze­lé­se az, ha a régi, igen­csak rossz hatás­fo­kú kazánt egy kon­den­zá­ci­ós kazán­ra cse­rél­jük le.

Ennek működési elve egyszerű.

Egy kon­den­zá­ci­ós kazán úgy haté­kony, hogy a távo­zó és egy­ben for­ró füst­gáz még jelen­tős mennyi­sé­gű hőener­gi­át tar­tal­maz. Ezt pedig az égés­ter­mék­ben lévő pára lecsa­pa­tá­sá­val ki lehet nyer­ni, és egy hőcse­ré­lőn keresz­tül a ben­ne lévő hőt a fűté­si rend­szer képes hasznosítani.

Ezál­tal az égés­ter­mék hőmér­sék­le­te 50 Cel­si­us-fok alá csök­kent­he­tő! Tehát a for­ró füst­gá­zok helyett csak lan­gyos égés­ter­mék távo­zik a kémé­nyen, mert még az ebben lévő hőt is hasz­no­sít­ja a kon­den­zá­ci­ós kazán.

Ugyan a kazá­nok 1985 óta jelen van­nak, a mai kor­sze­rű model­lek sok­kal töb­bet tud­nak nekünk meg­ta­ka­rí­ta­ni, csen­de­seb­bek és job­ban sza­bá­lyoz­ha­tó­ak. Elő­nye, hogy a lakás szét­ve­ré­se nél­kül lehet őket beépí­te­ni az ere­de­ti radi­á­to­ros fűtés­rend­szer meg­tar­tá­sa mel­lett, akár 20–25%-os meg­ta­ka­rí­tást elérve.

Az új típu­sú kazá­nok sok­kal keve­sebb gázt éget­nek el és akár 40–50 %-al is csök­ken­het a leve­gő­szennye­zé­se. A kon­den­zá­ci­ós kazá­nok kom­bi üzem­mód­ban tud­nak önál­ló­an is meleg vizet adni, de csat­la­koz­tat­ha­tók indi­rekt táro­ló­tar­tállyal és nap­kol­lek­to­rok­kal is.

Hazai tapasz­ta­la­tok alap­ján, amennyi­ben hőtech­ni­kai kor­sze­rű­sí­tés tör­tént egy átla­gos csa­lá­di ház­ban, a kon­den­zá­ci­ós kazán­ra való átál­lás­nál tapasz­tal­ták a leg­na­gyobb meg­ta­ka­rí­tást. Továb­bá nem elha­nya­gol­ha­tó elő­nye a biz­ton­ság, mert zárt égés­te­rű készü­lék: az égés­tér nincs össze­köt­te­tés­ben a bel­ső lég­tér­rel, a füst­gá­zok elve­ze­té­sét és az égés­hez szük­sé­ges friss leve­gő biz­to­sí­tá­sát a kon­den­zá­ci­ós tech­no­ló­gi­á­jú kazán spe­ci­á­lis dup­la falú kémény segít­sé­gé­vel old­ja meg. A gáz elége­té­sé­hez szük­sé­ges oxi­gént nem a bel­ső, hanem a kül­ső tér­ből veszi.

A kon­den­zá­ci­ós tech­ni­ka elő­nye – maga a meg­ta­ka­rí­tás – kül­ső hőmér­sék­let-érzé­ke­lős vezér­lés ese­tén érvé­nye­sül iga­zán. A cél az, hogy a fűté­si idő­szak­ban minél nagyobb ará­nyú legyen az olyan műkö­dés, ami­kor a kon­den­zá­ció jelen­sé­ge lét­re­jön, és nagyon taka­ré­kos a kazán. A kül­ső hőmér­sék­let-érzé­ke­lős vezér­lés elé­be megy a lehű­lés­nek. A lakás­ban lévő radi­á­to­rok leg­több­ször csak lan­gyo­sak lesz­nek, de a bel­ső hőmér­sék­let a kívánt érté­ken áll majd mini­má­lis inga­do­zás­sal, és nagyon taka­ré­kos lesz a fűtés működése.