Tanya, szán­tó, külterület

Nem túl­zás azt állí­ta­ni, hogy az embert ősi ösz­tö­ne vonz­za a föld műve­lé­sé­hez, gaz­dál­ko­dás­hoz, állat­tar­tás­hoz. Néhá­nyan azon­ban ki is pró­bál­ják ezt a nem min­den­na­pi élet­for­mát, amely bizony egy egé­szen elté­rő élet­mód az átlag­hoz képest. Egy tenyér­nyi sző­lő, 2 sor gyü­möl­csös, kis szán­tó, lege­lő és már­is vér­be­li gaz­dá­vá váll­ha­tunk. Igen ám, de addig el is kell jut­ni vala­hogy. Föld kell hoz­zá! De hogyan?

A jó idő bekö­szön­té­vel egy­re több felé kirán­dul­va látunk a sem­mi köze­pén, vagy elha­nya­golt­nak tűnő terü­le­ten „Eladó” táb­lát. Íme, néhány fon­tos és alap­ve­tő infor­má­ció ezek­nek a terü­le­tek­nek a megvásárlásáról.

Ma Magyar­or­szá­gon min­den olyan ingat­lan, amely­nek a műve­lé­si ága szán­tó, sző­lő, gyü­möl­csös, kert, rét, lege­lő, nádas, erdő és tanya terü­let ter­mő­föld­nek minő­sül. Ter­mő­föl­det ter­mé­sze­tes sze­mé­lyek vásá­rol­hat­nak regiszt­rált föld­mű­ves­ként vagy hob­bi­ker­tész­ként. Föld­mű­ves regiszt­rá­ci­ó­val nem ren­del­ke­ző sze­mély leg­fel­jebb egy hek­tár, azaz 10 ezer négy­zet­mé­ter terü­le­tet vásá­rol­hat magá­nak, ennél nagyobb terü­let nem lehet sem haszon­él­ve­zet­ben, sem tulaj­do­nunk­ban. Föld­mű­ves­ként, állat­tar­tó­ként a vásá­rol­ha­tó, bir­to­kol­ha­tó terü­let mér­té­ke jelen­tő­sen nő.

A meg­sze­rez­ni kívánt terü­let szer­ző­dé­se éppen olyan, mint bár­mely más ingat­la­né, azon­ban van­nak olyan köte­le­ző ele­mei, nyi­lat­ko­za­tok és köte­le­zett­ség­vál­la­lá­sok, ame­lye­ket a szer­ző­dés­nek tar­tal­maz­nia kell. Az elké­szí­tett szer­ző­dés egy pél­dá­nyát biz­ton­sá­gi papír­ra („zöld papír”) kell nyom­tat­ni, össze­fűz­ni. Ez jog­sza­bá­lyi elő­írás, mint ahogy az is, hogy a szer­ző­dést a helyi­leg ille­té­kes jegy­ző 60 nap­ra köz­zé­te­szi a kor­mány­za­ti por­tá­lon és az önkor­mány­zat hir­de­tő­táb­lá­ján kifüggeszti.

A köz­zé­té­tel cél­ja, hogy az elő­vá­sár­lá­si jog­gal ren­del­ke­ző sze­mé­lyek meg­ha­tá­ro­zott sor­rend­ben (Magyar állam, szom­szé­dos terü­let tulaj­do­no­sa, helyi föld­mű­ves, állat­tar­tó) gya­ko­rol­ni tud­ják ezen jogu­kat. Ezen jogot a jegy­ző­höz benyúj­tott írás­be­li nyi­lat­ko­zat­tal kell érvényesíteni.

A szer­ző­dés még nem biz­to­sít arról, hogy a miénk lesz a terü­let. A 60 napos idő­tar­tam alatt elő­vá­sár­lá­si jog­gal élő sze­mély elha­lász­hat­ja elő­lünk a terü­le­tet, azon­ban Ő is olyan átvizs­gá­lá­son megy keresz­tül, mint amellyel ben­nün­ket vizs­gál­tak (vol­na) meg. Rit­ka eset­ben az elő­vá­sár­lá­si jog­gal élő sze­mély eluta­sí­tá­sa ese­tén tulaj­do­nunk­ba kerül­het az ingat­lan. Az eluta­sí­tás oka lehet régeb­bi bír­ság, vagy hiá­nyos adatszolgáltatás.

A kifüg­gesz­tés lejár­tát köve­tő­en a jegy­ző meg­ke­re­si a Megyei kor­mány­hi­va­tal föld­hi­va­ta­li osz­tá­lyát annak érde­ké­ben, hogy a vevő tulaj­don­szer­zé­sét jóvá­ha­gyas­sa. A ható­sá­gi eljá­rás 80 napos, ez idő alatt a hiva­tal vizs­gál­ja a szer­ző­dés ala­ki és tar­tal­mi for­má­ját, vala­mint, hogy szer­ző­dő fél tulaj­don­szer­zé­se jog­sza­bá­lyok­nak megfelel‑e, vala­mint az agrár­ka­ma­ra terü­le­ti­leg ille­té­kes szer­vé­nek állás­fog­la­lá­sá­ra is szük­ség van.

Amennyi­ben a ható­ság és a kama­ra is elfo­gad­ja a föld­szer­zé­sün­ket, a jóvá­ha­gyó pecsé­tek ráke­rül­nek a szer­ző­dé­sek­re és a bir­tok­ba­vé­telt köve­tő­en az ingat­lan nyil­ván­tar­tá­si rend­szer­ben is átve­ze­tés­re kerül­het a tulaj­don­szer­zés. A szer­ző­dés alá­írá­sát köve­tő­en, megyé­től füg­gő­en, mini­mum 8–10 hónap átfu­tá­si határ­idő­vel számoljunk.

Kötele­zett­sé­gek

A meg­vá­sá­rolt föl­det a tulaj­do­nos maga köte­les hasz­nál­ni, hasz­no­sí­ta­ni. A szer­zés idő­pont­já­tól szá­mí­tott öt évig a föld más cél­ra nem hasz­no­sít­ha­tó, kivé­ve, ha a gaz­da­sá­gos műve­lés­hez szük­sé­ges öntö­ző­be­ren­de­zés, gaz­da­sá­gi épü­let, út, növény­ház stb. lét­re­ho­zá­sa megengedett.

For­rás: A mező- és erdő­gaz­da­sá­gi föl­dek for­gal­má­ról szó­ló 2013. évi CXXII. tör­vény és a mező- és erdő­gaz­da­sá­gi föl­dek for­gal­má­ról szó­ló 2013. évi CXXII. tör­vénnyel össze­füg­gő egyes ren­del­ke­zé­sek­ről és átme­ne­ti sza­bá­lyok­ról szó­ló 2013. évi CCXII. törvény